ÖNVÉDELEM

Pogány Orsolya, a NŐI ÖNVÉDELEM NAGYKÖVETE

Korábban a táncon és a lovagláson kívül hallani sem akartam másról, mondván, hogy úgysem lennék durvább sportteljesítményre képes. 2014-ben, egy hirtelen ötlettől vezérelve mentem el a húgommal egy önvédelmi táborba. 32 éves fejjel, 15 kg túlsúllyal, három gyerek mellett kissé megkopott önbizalommal vágtam bele. Sok elvárásom nem volt a sportággal, sem pedig magammal kapcsolatban, maximum csak annyi, hogy kiszabaduljak a hétköznapokból. Egy héttel később alig vártam, hogy a lakhelyemhez (Hannover) közeli edzőtermet találjak, és rendszeresen is elkezdhessek edzeni. Az önvédelem rengeteg magabiztosságot adott, a határaim és a képességeim pontosabb felismerését, csodás emberek barátságát, és nem utolsó sorban a túlsúlyomtól való teljes megszabadulást. Gyökeresen új irányba terelte az életem: sok más, korábban elképzelhetetlen dologba mertem azóta belevágni, mint például a kiteboarding, a siklóernyőzés, a hosszútávfutás, valamint bármi, amire valaki ki meri mondani, hogy "úgysem lehetséges".

Mottóm: "Sosem késő azzá válni, aki esetleg lehettél volna." (George Eliot)


 

^ Fel az oldal tetejére